A Járműszótár.hu angol-magyar járműipari szakszótár találata a(z) tű keresésre.

Keresési találatok a technikai leírásokban

Külső áramforrásról tölthető jármű (Plug-in Hybrid Vehicle, PiV)

Ez tulajdonképpen egy összefoglaló kategória, amibe minden olyan elektromos energiával (is) hajtott jármű bele tartozik (pl. BEV, PHEV), amelynek akkumulátora külső áramforrásról, például konnektorról tölthető.

Elektromos jármű (Electric Vehicle, EV)

Minden olyan közlekedési eszközt, amely elektromos üzemmódra (is) képes, EV (ti. Electric Vehicle), azaz elektromos jármű jelzővel illethetünk. BEV-ek, HEV-ek, PHEV-ek, REx-ek is ide sorolhatóak.

Hatótávnövelt elektromos jármű (Range-extended EV, REx)

Bizonyos modelleknél az elektromos hajtáslánchoz, illetve az akkumulátorhoz úgynevezett hatótávolság-növelő (ti. range extender, azaz REx) belső égésű motort társítanak. Ha a fő energiaforrásként szolgáló akkumulátor merülni kezd, és a tulajdonosnak nincs lehetősége külső áramforráshoz csatlakoztatnia, a generátorral felszerelt REx-motor és a hozzá kapcsolt áramfejlesztő (köznyelven: generátor) működésbe lép, és feltölti a telepet.

Alternatív üzemanyaggal hajtott jármű (Alternative fuel vehicle, AFV)

Tulajdonképpen minden jármű ide sorolható, melynek hajtásához nem (csak) benzin vagy gázolaj szolgáltatja a hajtóerőt. A HEV-ek, PHEV-ek, EV-k és FCEV-k éppúgy e szegmensbe tartoznak, mint a napelemes, nukleáris, gázos (pl. LPG, CNG), sűrített levegős, faelgázosítós, nitrogénes stb. konstrukciók.

Type 1 töltővezeték elektromos autókhoz

A J-csatlakozóként (ti. J plug, ejtsd: dzséjplág) is emlegetett, SAE J1772, illetve IEC 62196 számozású csatlakozót a fogyasztók főként Type 1 konnektornak hívják. Az öttűs, egy fázisú áramhoz szánt konstrukciót elsősorban az Egyesült Államokban forgalmazott ázsiai és hazai gyártású modelleknél alkalmazzák előszeretettel, így például a GM, a Mitsubishi és a Nissan vásárlóinak lehet ismerős. Az elektromos járművek fejlődésével párhuzamosan a Type 1 lassacskán háttérbe szorul, helyét a Type 2 veszi át.

Type 2 töltővezeték elektromos autókhoz

A Type 2, azaz „Kettes típus” névre keresztelt, héttűs csatlakozót az európai márkák favorizálják, egyebek mellett a BMW és a Volkswagen is ezt a szabványt részesíti előnyben elektromos autóinál. Legfőbb előnye, hogy három fázisú töltőpontokkal is képes összekapcsolni a jármű akkumulátorcsomagját, töltés közben pedig automatikusan reteszel, hogy ne lehessen – jogosulatlanul – leválasztani az autót a hálózatról.

CHAdeMO (CHArge de MOve)

Ezt a kör alakú, négytűs csatlakozót a CHAdeMO szövetség tagjai, azaz a Tokyo Electric Power Company, a Nissan, a Mitsubishi és a Subaru Corporation dolgozták ki, e társasághoz csatlakozott később a Hitachi, a Honda, a Panasonic és a Toyota.

Kombinált töltési rendszer (CCS)

Az Európai Unió által szabványosított rendszernél két egyenáramú tű kerül a Type 2 AC csatlakozó alá, melynek öt tűjéből csak hármat használ a berendezés. Főként Type 2-es BEV-k, azaz akkumulátoros elektromos járműveknél találkozhatunk vele.

Hűtőfolyadék-szivattyú (köznyelven: vízpumpa)

A benzines és a dízel motorokban üzemanyag ég el, ilyenformán jelentős hő keletkezik. Hogy az erőforrás ne hevüljön túl, a mérnökök hűtőrendszert építenek köré, amiben fagyálló, glikolbázisú hűtőfolyadék, köznyelven hűtővíz kering. Ez az anyag a motorban kialakított járatokon (folyadéktér, folyadékköpeny, hűtőköpeny) áthaladva elvonja a hőt, majd az autó elejére helyezett, menetszél és elektromos ventilátor által hűtött radiátorba (hűtőradiátor) áramolva leadja azt. Ezt követően, immáron lehűlve visszatér a motorba, hogy ismét elvonja a hőt, s gátját állja a túlmelegedésnek. Nos, ezt hűtőfolyadékot keringteti körbe-körbe a motor oldalára szerelt „vízpumpa”, ami nem más, mint egy lapátkerék. Forgását az esetek döntő többségében szíjjal oldják meg, tehát van egy szíjtárcsa a főtengelyen, egy pedig a magán a vízpumpán és a kettőt szíj köti össze. Ez a szíj sok modellnél mást is hajt (például a szelepek mozgatásáért felelős vezérműtengelyt), ilyenkor a vízpumpa csereperiódusa általában megegyezik a másik egységével. A vízpumpát általában 80-100 ezer kilométerenként kell cserélni, de mindig a gyári által kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutató előírása szerint érdemes eljárnia a tulajdonosoknak.

Kerék (köznyelven: felni, lemezfelni, alufelni, könnyűfém felni, papucs)

A kereket mindenki ismeri, azt azonban csak kevesen tudják, hogy az autók (személygépkocsik) kerekeinek milyen tulajdonságai vannak. A hagyományos acélfelni (lemezfelni) két részből áll. Van a függőleges, oldalról látszó, köralakú rész, amin a kerékcsavarok furatai, illetve a fék hőleadását elősegítő nyílások vannak, ez a keréktárcsa, és van a tárcsát körülölelő, széles karika, amire a gumit (abroncsot, köpenyt) szerelik, ez az úgynevezett ráf. Figyelem, a dísztárcsa és a keréktárcsa nem ugyanaz – dísztárcsa egy műanyag vagy fém takaróidom, amit a kerékre (keréktárcsára) pattintanak fel, hogy szebb legyen, illetve hogy védve legyen a külső behatásoktól. A klasszikus acélfelni helyett bevett szokás alufelnit szerelni a kocsira. Ez az elnevezés megtévesztő lehet, mert nem tiszta alumíniumból készülnek a kerekek, hanem különféle alumíniumötvözetekből (angolul alloy), hogy jobban bírják a strapát. Ezért aztán a könnyűfém kerék vagy könnyűfémkerék-garnitúra szerencsésebb szóhasználat, az előnyökről pedig az érdemes tudni, hogy a könnyűfém felnik túlnyomó többségükben egy részből állnak, nem rozsdásodnak és könnyebbek, mint az acélfelnik, viszont sérülékenyebbek. Bárhogy is, a kerekeknél általában a kerékátmérő a legfontosabb információ. A „15-ös felni” azt jelenti, hogy a kerék – gumiabroncs nélküli – átmérője 15 col, azaz 15 hüvelyk vagy 15 inch, átszámítva 38,1 cm. Ugyanez a helyzet egyéb méreteknél is. Ha a szerelő azt mondja, hogy „kéne egy garnitúra 16-os téli gumi”, akkor 16 colos, azaz 16 hüvelykes vagy 16 inches, átszámítva 40,64 cm átmérőjű kerékre gondol. Ez azért fontos, hogy a kerék igazodjon az autó méreteihez. Ha kisebb a gyárinál, a kocsi túl közel kerül a talajhoz, ha nagyobb, nem fér be a kerék a helyére, tehát hozzáér a karosszériához. Emellett van a keréknek (felninek) szélessége, amit ugyancsak colban (hüvelykben, inchben) közöl a gyártó, és azt határozza meg, hogy milyen széles gumiabroncs szerelhető fel a kerékre és van úgynevezett „ET-szám”, azaz „Einpress Tiefe” (magyarul benyomási mélység vagy bepréselési mélység), ami azt mutatja, hogy „milyen mélyen nyúlik be a felni a kocsi alá”. Ez az érték kerék- és autótípusonként, illetve márkánként eltérő lehet, és nagyon figyelni kell rá, mert ha túl mélyre nyúlik be a kerék, illetve a gumi, hozzáérthet a futóműhöz, a karosszériához stb. Ezt szakszerűen úgy írjuk le egyébként, hogy az ET-szám azt a távolságot adja meg milliméterben, ami a felni felfogatási pontja (a kerékagy és a keréktárcsa találkozása) és a felni függőleges középsíkja között mérhető. Az autótuning és a hatalmas papucsok megszállottjainak érdemes tudnia, hogy ha a kerék méretei eltérnek a gyáritól, teljesen más irányból és más mértékben érik az erőhatások a futómű-alkatrészeket, tehát jelentősen nő a gumiágyazások (szilentblokkok), gömbfejek, bekötési pontok, csapágyak, stabilizátorrudak, lengőkarok, kormányösszekötők terhelése (gyorsan tönkre mennek), és az autó úttartása is számottevően romlik. A futómű-geometria a járműtervezés egyik legkényesebb pontja, nem érdemes ész nélkül változtatni rajta! Egy jól elhelyezett, ideális méretű, ámde kicsit, vékony kerék sok esetben jobb tapadást nyújthat, mint egy 20 colos „görgő”, ha az nem illik a kocsira. Mi romolhat el egy keréken? Alakváltozás, deformálódás, sérülés Hiba oka: A kerék, illetve valamelyik alkatrész már nem gyári formájú. Pl. tojásalakú a ráf, horpadt, megvetemedett a keréktárcsa, sérült a felni pereme. Hiba következménye: Ráz a kerék és ráz a kormány (mindig vagy csak bizonyos sebességtartományokban). Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani a felnit. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) ugyancsak okozhat rázkódást, első lépésben tehát az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Felni cseréje vagy javíttatása. A deformálódott kereket „görgőzni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig egyengeti egy körbe-körbe járó görgő a ráfot, amíg újra tökéletesen köralakú lesz. A padkázott alufelni, könnyűfém kerék javítása úgy történik, hogy a sérült, hiányzó részre fémet púpot visznek (hegesztenek) fel, amit aztán addig csiszolnak, amíg felső síkja egy vonalban lesz a körülötte található, eredeti felülettel. Ezt követően újrafestik a kereket, hogy ne látszon a javítás.