A Járműszótár.hu angol-magyar járműipari szakszótár találata a(z) sea-level altitude keresésre.

A kétezres évek forgalmát idézi a tavalyi eredmény – Európában is erős szezont zárt a márka.

Talán nem nagy túlzás kijelenteni, hogy ezen a világon még egy mérnök sem mentett meg annyi emberéletet, mint Barényi Béla, a Mercedes-Benz fejlesztője, aki a menetbiztonság úttörőjeként írta be magát a történelemkönyvekbe. Ötletei, találmányai alapjaiban változtatták meg az autógyártást. A több mint 2500 (!) szabadalmat jegyző Barényi Béla 1907. március elsején született egy Bécs melletti kisvárosban, Hirtenbergben. Családját az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb famíliájaként tartották számon, édesapja, Barényi Jenő katonatiszt, illetve a pozsonyi katonai akadémia előadója volt, míg édesanyja, Maria Keller egy rendkívül tehetős osztrák gyártulajdonos leányaként látta meg a napvilágot. Így aztán Barényi fiatal évei gondtalanul telhettek, nem mellesleg az autózással is megismerkedhetett, gyakran furikáztak ugyanis apja Austro-Daimlerjével. Barényi Béla gondolatai már gyermekkorában is az autók körül forogtak. Újító szellemisége, elképesztő munkabírása és elkötelezettsége révén a jövő a járműipari mérnökeinek is például szolgálhat. Megkapta a szakma legrangosabb díját, a Rudolf Diesel aranyérmet, és az aacheni Nemzetközi Károly-díjat is (fényképek: Mercedes-Benz) Sajnos az első világháború gyökeres változást hozott a Barényiek életében, vagyonukat elvesztették, az édesapa pedig a fronton lelte halálát bevetés közben. Ennek ellenére Béla nem adta fel terveit, 1926-ban kitüntetéssel végezett a Bécsi Elektronikai és Gépészeti Főiskolán, majd munkába állt, s az Austro-Fiatnál, valamint a Steyrnél igyekezte hasznossá tenni magát. Páratlan tehetsége már ekkor megmutatkozott, hiszen diplomamunkaként saját tervezésű, hathengeres motort épített, s ami még fontosabb, papírra vetette egy kompakt népautó rajzait. Időközben ismeretségi köre is folyamatosan bővült, a Steyrnél ismerte meg például Ferdinand Porschét és Karl Wilfertet is. Rátalált az útra Adottságai ellenére a fiatal Barényi nehezen tudott munkát szerezni a válság sújtotta Európában, első komolyabb állását csak a harmincas évek közepén kapta meg a GETEFO névre keresztelt berlini tervezőcégnél, ahonnan idővel a vállalat partneréhez, a párizsi SOPROTEC-hez szerződött át. Közel öt évet húzott le a két társaságnál, melynek során nem kevesebb, mint 150 találmányát szabadalmaztatta. Távozását követően a Mercedes-Benzhez adta be jelentkezését, ahol akkor már a tesztelési részleg vezetőjeként dolgozott barátja, Karl Wilfert. Eredményeit nézve nem volt kérdéses, hogy felvételt nyer-e, a csillagosok vezetője, Wilhelm Haspel csupán annyit kért, hogy új találmányainak szabadalmi jogai a márka tulajdonába kerüljenek. Barényi óriási elánnal vetette magát a munkába, s hamarosan fejlesztések százaival állt elő. Megszállottja volt a menetbiztonságnak, így éjjel-nappal azon dolgozott, hogy e szempontból is tökéletessé tegye a kor legjobbjainak számító stuttgarti modelleket. Legfőbb találmánya az úgynevezett biztonsági kocsitest volt, ami három részből épült fel. Elöl és hátul energiaelnyelő gyűrődőzónákat alakított ki, míg középen egy nagy merevségű utascella kapott helyet. Ez a konstrukció már önmagában is hatalmas előrelépés volt az autógyártók számára, és Béla még csak ekkor lendült bele igazán. A töréstesztek utáni értékelések szolgáltak a fejlesztések alapjául. Ma már ez megszokott, de akkoriban egyedülállónak számított. Képünkön azt vizsgálják (az autóra Barényi mutat), hogy az utascellát elérte-e az ütközés ereje A biztonság záloga: Barényi Béla A személyi sérülések kockázatának csökkentése érdekében a teljes utasteret átalakította, számos új, ma már teljesen természetesnek számító technikai megoldást kigondolva. Elsőként párnázattal vonta be a műszerfalat, hogy a karambolok során ne a kemény fémnek csapódjanak az utasok, majd minden kiálló gombot, kapcsolót lekerekített vagy „síkba hozott”, nehogy ezek sebesítsék meg a bent ülőket. Felszámolt egy másik problémát is, nevezetesen, hogy a frontális ütközések során a kormányoszlop betolult az utastérbe, s nemes egyszerűséggel felnyársalta a vezetőt. Ez az A4-es lap minden idők egyik legnagyobb áttörését hozta a járműiparban. A Fig 2. aláírású rajz a Barényi-féle biztonsági kocsitestet ábrázolja: középen a merev utascella, elöl és hátul a gyűrődőzóna Barényi ezt könnyen deformálódó rudazattal oldotta meg, illetve puha borítással takarta el a volán közepét. Legalább ennyire jelentős újítás volt, hogy biztonsági retesszel kiegészített zárakat szerelt az ajtókra, nem kellett tehát attól tartania az utazóknak, hogy a karosszéria gyűrődésekor kinyílnak. Ráadásként – tanácsára – minden ajtóba merevítést szereltek, és tulajdonképpen a fejtámla elterjedését is neki köszönhetjük. A Barényi által kidolgozott biztonsági kormány rudazata ütközés esetén eldeformálódott, illetve –tört, így nem nyomódott a vezető mellkasának. A puha kormánybetét szintén újdonság volt, tulajdonképpen ez tekinthető a légzsák elődjének Mindemellett ahol csak lehetett rugalmas beltéri anyagokat és megerősített, balesetnél is helyükön maradó üléseket alkalmazott, s arra ösztökélte a Mercedes vezetőségét, hogy minél több töréstesztet hajtsanak végre. Tőle származott az azóta világszerte elfogadott rendszer, miszerint a menetbiztonságért felelős tervezési osztályt két csoportra bontják, melyek közül egyik a passzív, másik az aktív menetbiztonsági fejlesztésekért felelős. Utóbbiból is volt bőven, mert Barényi folyamatosan figyelte a beszállítócégek és független tervezők munkáját, s amit lehetett, azonnal beépített a Mercedesekbe. A mérnökök eleinte saját maguk ültek a volánhoz a törésteszteken, a próbababák csak később jelentek meg. A németek persze ennek is megadták módját: egy magára bármit is adó töréstesztbábú ingben várja a becsapódást… Az elsők között kínáltak például légzsákot, biztonsági övet és övfeszítőt, s a blokkolásgátló fejlesztésében is jelentős szerepet vállaltak. Barényi emberközpontú gondolkodásáról árulkodik, hogy nemcsak az utasokat, azaz a Mercedes ügyfeleit kívánta megvédeni, hanem a járókelőket is. Ennek érdekében az ablaktörlők felfogatási pontjait a motorháztető szintje alá süllyesztette, a fixen rögzített jelvények és külső tükrök helyét pedig lehajló változatok vették át. Harc az óriással A Volkswagen Bogár bemutatásakor alighanem Barényi volt a legjobban meglepődve, a típus ugyanis kísértetiesen hasonlított húszas években megálmodott népautójára. Ferdinand Porsche és a Volkswagen tagadta, hogy Barényi terveit vették volna alapul, így hosszas pereskedés vette kezdetét. Az akkor már igen jómódú Barényi csupán egyetlen márkát kért kártérítésként, illetve azt szerette volna, ha a wolfsburgiak hivatalosan is elismerik, hogy ő a Bogár szellemi atyja. A Volkswagen vezetése három évig tudta védeni álláspontját, végül elvesztették a pert, s kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kultikus kiskocsit valójában az osztrák-magyar származású mérnökzseni elképzelései szerint alkották meg. Itt már a Volkswagen is Barényi Bélát jelöli meg a Bogár alapjainak tervezőjeként. Többek között ez a rajz segített a bíróságnak eligazodni a Barényi-Volkswagen perben. Bal oldalon a feltaláló, jobbon Porsche tervei láthatók Barényi 1972-ben nyugdíjba vonult, mégsem merült feledésbe, sőt tucatnyi elismerésben részesült. Neki ítélték a Rudolf Diesel Aranyérmet és a Nemzetközi Károly-díjat, külön kiállítást rendeztek be munkásságáról a Müncheni Állami Múzeumban, továbbá Német- és Olaszországban is utcát nevezetek el róla. Ráadásként 1994-ben beválasztották a „Járműipar halhatatlanjai” közé, ami azért is nagy szó, mert ő volt az első, aki még életében megkapta a díjat. Életművének megkoronázásaként 1995-ben a Német Köztársaság Becsületrendjét is átvehette, az ünnepélyes ceremónián vastapssal köszöntötte a közönség. Földi pályafutása 1997. május 30-án – a Stuttgart melletti Böblingenben – véget ért, de ezernyi találmányában továbbra is itt él velünk, vigyázva mindazokra, akik négy keréken róják a kilométereket. A Barényi Béla élettörténete: <br/>a járműipar életmentője bejegyzés először Autósélet Magazin-én jelent meg.

Végre itthon is legális és kapható a H4, H7 stb. LED! Hogy milyen autókba, motorokba és hogyan építheted be, arról maga a gyártó adott ki közleményt,. A Mától kapható itthon a legális H4/H7-LED – ilyen autókba, motorokba építheted be bejegyzés először a Hegylakók jelent meg. Hegylakók - Hegylakók Motoros Magazin – Motorbemutatók és -tesztek, baleset-megelőzési tippek, túrabeszámolók és friss hírek a motorozás világából.

A Honda nagy bejelentésekkel és modellfrissítésekkel teletűzdelt évét a 2025-ös Vision 110 zárja.

A hazai egészségügyi intézményekben is terjed a robotterápia, mely nagyban növeli az ideggyógyászati betegség következtében mozgáskorlátozottá vált betegek rehabilitációjának hatékonyságát. Cikkünkben most három olyan kórházat […]