A Járműszótár.hu angol-magyar járműipari szakszótár találata a(z) jel keresésre.

Magyarul

Angolul

jel
mark
sign
signal

Keresési találatok a technikai leírásokban

Elektromos jármű (Electric Vehicle, EV)
Minden olyan közlekedési eszközt, amely elektromos üzemmódra (is) képes, EV (ti. Electric Vehicle), azaz elektromos jármű jelzővel illethetünk. BEV-ek, HEV-ek, PHEV-ek, REx-ek is ide sorolhatóak.
Ultraalacsony károsanyag-kibocsátású jármű (Ultra-Low-Emission Vehicle, ULEV)
Az ULEV rövidítést a Kaliforniai Levegőminőség-védelmi Tanács vezette be, és a rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátás közlekedési eszközöket jelöli.
Teljesen hibrid vagy öntöltő hibrid (Full hybrid, self-charging hybrid)
Ezeket a modelleket fosszilis energiahordozó táplálja, de! Adott egy – akkumulátoros elektromos járművekénél (pl. BEV) jóval kisebb – akkumulátor, ezt tölti lassításkor a belső égésű motor nagy teljesítményű generátora is. A nagy teljesítményt igénylő helyzetekben (pl. előzés, emelkedő, gyorsítás stb.) egy – főtengelyhez vagy közvetlenül a kerekekhez – kapcsolódó villanymotort hajt meg – jellemzően rövid ideig – ez az akkumulátor, tehát dinamikusabbá teszi a járművet. Bizonyos modelleknél teljesen elektromos üzemre is képes a rendszer, de csak pár kilométeren át képes károsanyag-kibocsátás nélkül közlekedni.
Hűtőfolyadék-szivattyú (köznyelven: vízpumpa)
A benzines és a dízel motorokban üzemanyag ég el, ilyenformán jelentős hő keletkezik. Hogy az erőforrás ne hevüljön túl, a mérnökök hűtőrendszert építenek köré, amiben fagyálló, glikolbázisú hűtőfolyadék, köznyelven hűtővíz kering. Ez az anyag a motorban kialakított járatokon (folyadéktér, folyadékköpeny, hűtőköpeny) áthaladva elvonja a hőt, majd az autó elejére helyezett, menetszél és elektromos ventilátor által hűtött radiátorba (hűtőradiátor) áramolva leadja azt. Ezt követően, immáron lehűlve visszatér a motorba, hogy ismét elvonja a hőt, s gátját állja a túlmelegedésnek. Nos, ezt hűtőfolyadékot keringteti körbe-körbe a motor oldalára szerelt „vízpumpa”, ami nem más, mint egy lapátkerék. Forgását az esetek döntő többségében szíjjal oldják meg, tehát van egy szíjtárcsa a főtengelyen, egy pedig a magán a vízpumpán és a kettőt szíj köti össze. Ez a szíj sok modellnél mást is hajt (például a szelepek mozgatásáért felelős vezérműtengelyt), ilyenkor a vízpumpa csereperiódusa általában megegyezik a másik egységével. A vízpumpát általában 80-100 ezer kilométerenként kell cserélni, de mindig a gyári által kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutató előírása szerint érdemes eljárnia a tulajdonosoknak.
Kerék (köznyelven: felni, lemezfelni, alufelni, könnyűfém felni, papucs)
A kereket mindenki ismeri, azt azonban csak kevesen tudják, hogy az autók (személygépkocsik) kerekeinek milyen tulajdonságai vannak. A hagyományos acélfelni (lemezfelni) két részből áll. Van a függőleges, oldalról látszó, köralakú rész, amin a kerékcsavarok furatai, illetve a fék hőleadását elősegítő nyílások vannak, ez a keréktárcsa, és van a tárcsát körülölelő, széles karika, amire a gumit (abroncsot, köpenyt) szerelik, ez az úgynevezett ráf. Figyelem, a dísztárcsa és a keréktárcsa nem ugyanaz – dísztárcsa egy műanyag vagy fém takaróidom, amit a kerékre (keréktárcsára) pattintanak fel, hogy szebb legyen, illetve hogy védve legyen a külső behatásoktól. A klasszikus acélfelni helyett bevett szokás alufelnit szerelni a kocsira. Ez az elnevezés megtévesztő lehet, mert nem tiszta alumíniumból készülnek a kerekek, hanem különféle alumíniumötvözetekből (angolul alloy), hogy jobban bírják a strapát. Ezért aztán a könnyűfém kerék vagy könnyűfémkerék-garnitúra szerencsésebb szóhasználat, az előnyökről pedig az érdemes tudni, hogy a könnyűfém felnik túlnyomó többségükben egy részből állnak, nem rozsdásodnak és könnyebbek, mint az acélfelnik, viszont sérülékenyebbek. Bárhogy is, a kerekeknél általában a kerékátmérő a legfontosabb információ. A „15-ös felni” azt jelenti, hogy a kerék – gumiabroncs nélküli – átmérője 15 col, azaz 15 hüvelyk vagy 15 inch, átszámítva 38,1 cm. Ugyanez a helyzet egyéb méreteknél is. Ha a szerelő azt mondja, hogy „kéne egy garnitúra 16-os téli gumi”, akkor 16 colos, azaz 16 hüvelykes vagy 16 inches, átszámítva 40,64 cm átmérőjű kerékre gondol. Ez azért fontos, hogy a kerék igazodjon az autó méreteihez. Ha kisebb a gyárinál, a kocsi túl közel kerül a talajhoz, ha nagyobb, nem fér be a kerék a helyére, tehát hozzáér a karosszériához. Emellett van a keréknek (felninek) szélessége, amit ugyancsak colban (hüvelykben, inchben) közöl a gyártó, és azt határozza meg, hogy milyen széles gumiabroncs szerelhető fel a kerékre és van úgynevezett „ET-szám”, azaz „Einpress Tiefe” (magyarul benyomási mélység vagy bepréselési mélység), ami azt mutatja, hogy „milyen mélyen nyúlik be a felni a kocsi alá”. Ez az érték kerék- és autótípusonként, illetve márkánként eltérő lehet, és nagyon figyelni kell rá, mert ha túl mélyre nyúlik be a kerék, illetve a gumi, hozzáérthet a futóműhöz, a karosszériához stb. Ezt szakszerűen úgy írjuk le egyébként, hogy az ET-szám azt a távolságot adja meg milliméterben, ami a felni felfogatási pontja (a kerékagy és a keréktárcsa találkozása) és a felni függőleges középsíkja között mérhető. Az autótuning és a hatalmas papucsok megszállottjainak érdemes tudnia, hogy ha a kerék méretei eltérnek a gyáritól, teljesen más irányból és más mértékben érik az erőhatások a futómű-alkatrészeket, tehát jelentősen nő a gumiágyazások (szilentblokkok), gömbfejek, bekötési pontok, csapágyak, stabilizátorrudak, lengőkarok, kormányösszekötők terhelése (gyorsan tönkre mennek), és az autó úttartása is számottevően romlik. A futómű-geometria a járműtervezés egyik legkényesebb pontja, nem érdemes ész nélkül változtatni rajta! Egy jól elhelyezett, ideális méretű, ámde kicsit, vékony kerék sok esetben jobb tapadást nyújthat, mint egy 20 colos „görgő”, ha az nem illik a kocsira. Mi romolhat el egy keréken? Alakváltozás, deformálódás, sérülés Hiba oka: A kerék, illetve valamelyik alkatrész már nem gyári formájú. Pl. tojásalakú a ráf, horpadt, megvetemedett a keréktárcsa, sérült a felni pereme. Hiba következménye: Ráz a kerék és ráz a kormány (mindig vagy csak bizonyos sebességtartományokban). Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani a felnit. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) ugyancsak okozhat rázkódást, első lépésben tehát az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Felni cseréje vagy javíttatása. A deformálódott kereket „görgőzni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig egyengeti egy körbe-körbe járó görgő a ráfot, amíg újra tökéletesen köralakú lesz. A padkázott alufelni, könnyűfém kerék javítása úgy történik, hogy a sérült, hiányzó részre fémet púpot visznek (hegesztenek) fel, amit aztán addig csiszolnak, amíg felső síkja egy vonalban lesz a körülötte található, eredeti felülettel. Ezt követően újrafestik a kereket, hogy ne látszon a javítás.
Féktárcsa
Az autó lassítása, illetve megállítása korántsem egyszerű feladat, hiszen nagy sebességgel haladó, nagy tömegű tárgy mozgási energiáját kell csökkenteni. Bár a fékrendszerek rendkívül nagyot fejlődtek a szekér feltalálása óta, az alapelv nem változott: súrlódással kényszerítjük megállásra a járművet. Régen nemes egyszerűséggel – bőrrel burkolt – fadarabot feszítettek neki a keréknek, hogy lelassítsák azt, de a nagy kopás miatt idővel úgy határoztak, hogy nem közvetlenül a keréknek nyomják neki a „fékezőelemet”, hanem egy kerékhez rögzített, azzal együtt forgó felületnek. Ez lett a néhány típusnál ma is alkalmazott, főzőláboshoz hasonló fékdob, aminek a belsejében két félköralakú, dobhoz igazodó formájú súrlódólap, hivatalos néven fékpofa található. Nos, lassításkor a ezeket préseli neki a rendszer a lábos, azaz a dob falának. A súrlódás hatására a mozgási energia hővé alakult át, a kerék forgási sebessége pedig egyre csökken. Igen ám, de a dobfék nagy fékezéseknél gyorsan túlmelegszik, a fékpofák cseréje is bonyolult, ezért inkább nyitott rendszerre, szaknyelven tárcsafékre tértek át. Működése roppant egyszerű: a kerékhez rögzítenek egy kerékkel együtt forgó tárcsát, és ennek nyomják neki – a féknyergek dugattyúi – két oldalról a fékezőelemeket, nevezetesen a fékbetéteket. Miként a dobfék esetében, itt is a súrlódás okozza a lassulást: a mozgási energia hővé alakul, az autó pedig lelassul. Működés közben a féktárcsa és a fékbetétpár is kopik, ezért időnként cserélni kell őket. Hogy mikor, az a használat módján és az alkatrészek minőségén múlik. Normális igénybevételnél egy gyenge betét 4-6 ezer, egy minőségi akár 25-50 ezer kilométert is kibír, míg a tárcsáknál 20-100 ezer kilométer közötti futásteljesítmény jellemző. Az élettartamot az is befolyásolja, hogy milyen tárcsához milyen betétet társítunk, ezért mindig vegyük figyelembe a gyártó ajánlását. Féktárcsavásárlásnál vegyük figyelembe, hogy a féktárcsák az esetek döntő többségében típusspecifikusak, azaz jellemzően minden modellhez, típushoz másféle illik. A legfőbb jellemző a féktárcsaátmérő, ez határozza meg, hogy mekkora maga a tárcsa, ilyenformán a súrlódófelület nagyságát is. Se kisebb, se nagyobb nem lehet a gyárilag felszereltnél, mert nem illik a környező alkatrészekhez. Például máshol vannak a felfogatási pontok, nem fér be a féknyereg és a kerék alá, nem illik a fékbetétekhez stb. Szintén fontos tényező a féktárcsa vastagsága. Ennek is meg kell felelnie a gyári értéknek, különben a tárcsa nem fér be a helyére. A használat során a féktárcsa kopik, tehát egyre vékonyabbá válik, így időnként cserélni kell. Ha nem tesszük meg, megreped vagy eltörik, ami azzal jár, hogy blokkol a kerék és/vagy teljesen hatástalanná válik a fékrendszer. Ez szinte mindig balesethez vezet, ezért a féktárcsa rendszeres ellenőrzése és cseréje elengedhetetlen – soha ne feledkezzen meg róla! A féktárcsa nem csak a kopás miatt szorulhat cserére, alakváltozása, deformálódása, hullámossá válása ugyancsak problémát okozhat. Ezt leggyakrabban a túlmelegedésre vezethető vissza: hosszú terhelésnél (lejtőn lefelé) vagy erős fékezésnél (például autópálya-lehajtó előtt) úgy felforrósodhat, hogy megvetemedik, és a hűlést követően sem nyeri vissza eredeti alakját. Ilyenkor fékezésnél a fékpedálon, a kormányon és magán az autón rezgés, rázkódás érezheti, ami természetesen a többi alkatrész elhasználódását is felgyorsítja. A drágább, minőségibb féktárcsáknál erre kisebb az esély, de ezeknél sem kizárt a hullámosodás. Biztos megoldás nincs, egyedül a gyári (OE), eredeti féktárcsákban bízhatunk, de ezek sokszor négyszer-ötször többe kerülnek, mint a jó minőségű utángyártott darabok. Figyelem! Hallottunk már „horrorsztorikat”, mikor szervizek, márkaszervizek (!) gyári féktárcsa árát számolták fel a tulajdonosnak, holott utángyártott féktárcsát szereltek be, ezért mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy eredeti alkatrészeket kapnak. Végül, de nem utolsó sorban tudjanak róla, hogy léteznek tömör és hűtött féktárcsák. Utóbbiakat belső szellőzőjáratokkal és sok esetben keresztirányú szellőzőfuratokkal látják el, hogy gyorsabb legyen a hőleadás. A féktárcsák általában nagy szakítószilárdságú acélötvözetből készülnek, de sport- és versenyautóknál szénszálas és kerámiatárcsákat is használnak a mérnökök. Mi romolhat el a féktárcsán? Féktárcsa-kopás, -elhasználódás Hiba oka: A féktárcsa vastagsága nem éri el a gyártó által előírt minimális mértéket. Hiba következménye: A féktárcsa hajlamosabb a törésre, repedésre és hullámosodásra, továbbá csökkenthet a fékteljesítmény. Megoldás: Féktárcsa cseréje. Féktárcsa-hullámosodás, -alakváltozás, -deformálódás Hiba oka: A féktárcsa már nem gyári formájú. Pl. megvetemedett, hullámos. Hiba következménye: Fékezésnél ráz a kerék és a fékpedál, valamint a kormány. Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani vagy cserélni a féktárcsát. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) és a felni alakváltozása is okozhat rázkódást, első lépésben tehát a kereket és az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Féktárcsa cseréje vagy javítása. A deformálódott féktárcsát „felszabályoztatni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig marják, illetve csiszolják a körbe-körbe forgó féktárcsát, amíg újra tökéletesen sík lesz.
Tengelykapcsoló (köznyelven: kuplung)
A kuplung kifejezés a német kupplung (magyarul kapcsoló) szóból ered, és – a járművek esetében – az úgynevezett tengelykapcsolót jelöli. Ennek feladata, hogy összekapcsolja a motor főtengelyét a váltó tengelyével, méghozzá akkor, amikor ezt a vezető szeretné. Hogy miért van rá szükség? Nos, a belső égésű motorok (főtengelyének) fordulatszáma működés közben soha nem nulla. Amint beindítjuk azaz erőforrást, máris felpörög 800-1000 fordulat/perces alapjárat köré, ha pedig gázt adunk, tovább emelkedik a fordulatszám. Ezzel szemben a kerekek álló helyzetben nem forognak, így a kerekek és a váltó közötti tengelyek (ti. a féltengelyek) is egy helyben állnak, miként a váltó tengelye sem mozdul. Ahhoz, hogy a kerekek is forgásba lendüljenek, a motor főtengelyét össze kell kapcsolni a váltóéval, de ez nem olyan egyszerű, hiszen az egyik – igen gyorsan – forog, a másik viszont mozdulatlan. Ha egy-egy fogaskereket tennénk a tengelyek végére, és ezeket hirtelen összeakasztanánk, azonnal, átmenet nélkül szabadulna rá az motorerő a váltóra, illetve a kerekekre, tehát óriási rántással, csikorgó gumikkal indulna el az autó/motorkerékpár és rögtön 30-40 km/órás tempóra gyorsulna fel. Ez egyébként még a jobbik eset lenne, ennél valószínűbb, hogy a fogaskerekek fogai azonnal letörnének a helyükről… Bárhogy is, a fokozatos erőátvitelt valahogy meg kellett oldania a mérnököknek, ezért kidolgozták a Magyarországon kuplung néven ismertté vált, úgynevezett száraz tengelykapcsolót. Ennek lénye, hogy a motor főtengelyére két fémtárcsa (lendkerék és nyomólap kerül), a váltó tengelyére pedig egy kopóréteggel ellátott tárcsát, magyarul kopótárcsát (más néven kuplungtárcsát) szerelnek. Ha a motor jár és a főtengely forog, értelemszerűen a lendkerék és nyomólap is körbe-körbe forog, ezek között szorul meg a váltótengelyre rögzített, két oldalán „rücskös” kopóréteggel ellátott kuplungtárcsa. Eleinte csúsznak a felületek egymáson, de ahogy a vezető engedi fel a kuplungpedált, egyre erősebben fogja közre a lendkerék és a nyomlólap a kuplungtárcsát, majd teljesen összekapaszkodnak, és már együtt forognak tovább. A kezdeti csúszásnak köszönhetően a váltótengely és a kerekek nem azonnal veszik át a főtengely fordulatszámát, hanem fokozatosan, így finoman adagolható a teljesítmény. A nyomólapot úgynevezett kinyomószerkezet mozgatja, ami alapesetben kuplungpedálból, rudazatból/hidraulikus erőátviteli rendszerből, kiemelővillából és kinyomócsapágyból áll. Ha a vezető rálép a kuplungpedálra, a rudazat vagy a – kuplungfőhenger, hidraulikacső és kuplungmunkahenger alkotta – hidraulikus rendszer elmozdítja a kiemelővillát, ami a kinyomócsapágy közbeiktatásával eltávolítja a kuplungtárcsát a nyomólaptól. Ilyenkor nincs kapcsolat a főtengely és a váltótengely között, a vezető tehát szabadon válthat fokozatot vagy gurulhat anélkül, hogy a kerekekre hajtóerő jutna. Mi romolhat el a kuplungon? Kuplungtárcsa-kopás, -elhasználódás Hiba oka: A kuplungtárcsa kopórétegének vastagsága nem éri el a – gyártó által előírt – minimális mértéket és/vagy nem egyenletes a kopóréteg vastagsága. Hiba következménye: A kuplungtárcsa csúszik a nyomólapon, az erőátvitel nem teljes vagy szakaszos. Utóbbi esetben „remeg”, rángat, kattog a kuplung. Megoldás: Kuplungtárcsa cseréje. Kuplungtárcsa-hullámosodás, -alakváltozás, -deformálódás Hiba oka: A kuplungtárcsa és/vagy a kopóréteg már nem gyári formájú. Megvetemedett, hullámos, csak bizonyos pontokon kopott. Hiba következménye: Kuplungolás közben ráz, pumpál a kuplung, az autó rángatva indul el. Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb tehát minél gyorsabban javítani vagy cserélni a tárcsát. Megoldás: Kuplungtárcsa cseréje. Kuplung-kinyomócsapágy kopása Hiba oka: A kinyomócsapágy részegységei elkopnak. Hiba következménye: A tengelykapcsoló sípoló hangot ad, a tengelykapcsolás bizonytalanná válik, rosszabb esetben a csapágy megszorul és a tengelykapcsolás lehetetlenné válik. Megoldás: Kinyomócsapágy cseréje. Kiemelővilla meghibásodása Hiba oka: A kiemelővilla és/vagy tengelye megkopik. Hiba következménye: A tengelykapcsoló működése nehézkes, akadozik, a kuplungpedál nehezen benyomható. Megoldás: Kiemelővilla cseréje. Kuplungrudazat meghibásodása Hiba oka: A kuplungpedált és a kiemelővillát összekötő rudazat elemei eldeformálódtak, meghajlottak és/vagy kapcsolódási pontjaik elkoptak, szétestek. Hiba következménye: A kuplungpedál nem vagy csak nehezen benyomható, a kiemelővilla nem emel ki, a tengelykapcsolat nem oldható, a váltások nem elvégezhetőek, a motorerő nem jut át a kerekekre. Megoldás: Kuplung-, illetve tengelykapcsoló-rudazat javítása vagy cseréje.

Együttműködő partnereink legújabb cikkei, hírei és sajtóközleményei

Barényi Béla élettörténete: a járműipar életmentője

Talán nem nagy túlzás kijelenteni, hogy ezen a világon még egy mérnök sem mentett meg annyi emberéletet, mint Barényi Béla, a Mercedes-Benz fejlesztője, aki a menetbiztonság úttörőjeként írta be magát a történelemkönyvekbe. Ötletei, találmányai alapjaiban változtatták meg az autógyártást. A több mint 2500 (!) szabadalmat jegyző Barényi Béla 1907. március elsején született egy Bécs melletti kisvárosban, Hirtenbergben. Családját az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggazdagabb famíliájaként tartották számon, édesapja, Barényi Jenő katonatiszt, illetve a pozsonyi katonai akadémia előadója volt, míg édesanyja, Maria Keller egy rendkívül tehetős osztrák gyártulajdonos leányaként látta meg a napvilágot. Így aztán Barényi fiatal évei gondtalanul telhettek, nem mellesleg az autózással is megismerkedhetett, gyakran furikáztak ugyanis apja Austro-Daimlerjével. Barényi Béla gondolatai már gyermekkorában is az autók körül forogtak. Újító szellemisége, elképesztő munkabírása és elkötelezettsége révén a jövő a járműipari mérnökeinek is például szolgálhat. Megkapta a szakma legrangosabb díját, a Rudolf Diesel aranyérmet, és az aacheni Nemzetközi Károly-díjat is (fényképek: Mercedes-Benz) Sajnos az első világháború gyökeres változást hozott a Barényiek életében, vagyonukat elvesztették, az édesapa pedig a fronton lelte halálát bevetés közben. Ennek ellenére Béla nem adta fel terveit, 1926-ban kitüntetéssel végezett a Bécsi Elektronikai és Gépészeti Főiskolán, majd munkába állt, s az Austro-Fiatnál, valamint a Steyrnél igyekezte hasznossá tenni magát. Páratlan tehetsége már ekkor megmutatkozott, hiszen diplomamunkaként saját tervezésű, hathengeres motort épített, s ami még fontosabb, papírra vetette egy kompakt népautó rajzait. Időközben ismeretségi köre is folyamatosan bővült, a Steyrnél ismerte meg például Ferdinand Porschét és Karl Wilfertet is. Rátalált az útra Adottságai ellenére a fiatal Barényi nehezen tudott munkát szerezni a válság sújtotta Európában, első komolyabb állását csak a harmincas évek közepén kapta meg a GETEFO névre keresztelt berlini tervezőcégnél, ahonnan idővel a vállalat partneréhez, a párizsi SOPROTEC-hez szerződött át. Közel öt évet húzott le a két társaságnál, melynek során nem kevesebb, mint 150 találmányát szabadalmaztatta. Távozását követően a Mercedes-Benzhez adta be jelentkezését, ahol akkor már a tesztelési részleg vezetőjeként dolgozott barátja, Karl Wilfert. Eredményeit nézve nem volt kérdéses, hogy felvételt nyer-e, a csillagosok vezetője, Wilhelm Haspel csupán annyit kért, hogy új találmányainak szabadalmi jogai a márka tulajdonába kerüljenek. Barényi óriási elánnal vetette magát a munkába, s hamarosan fejlesztések százaival állt elő. Megszállottja volt a menetbiztonságnak, így éjjel-nappal azon dolgozott, hogy e szempontból is tökéletessé tegye a kor legjobbjainak számító stuttgarti modelleket. Legfőbb találmánya az úgynevezett biztonsági kocsitest volt, ami három részből épült fel. Elöl és hátul energiaelnyelő gyűrődőzónákat alakított ki, míg középen egy nagy merevségű utascella kapott helyet. Ez a konstrukció már önmagában is hatalmas előrelépés volt az autógyártók számára, és Béla még csak ekkor lendült bele igazán. A töréstesztek utáni értékelések szolgáltak a fejlesztések alapjául. Ma már ez megszokott, de akkoriban egyedülállónak számított. Képünkön azt vizsgálják (az autóra Barényi mutat), hogy az utascellát elérte-e az ütközés ereje A biztonság záloga: Barényi Béla A személyi sérülések kockázatának csökkentése érdekében a teljes utasteret átalakította, számos új, ma már teljesen természetesnek számító technikai megoldást kigondolva. Elsőként párnázattal vonta be a műszerfalat, hogy a karambolok során ne a kemény fémnek csapódjanak az utasok, majd minden kiálló gombot, kapcsolót lekerekített vagy „síkba hozott”, nehogy ezek sebesítsék meg a bent ülőket. Felszámolt egy másik problémát is, nevezetesen, hogy a frontális ütközések során a kormányoszlop betolult az utastérbe, s nemes egyszerűséggel felnyársalta a vezetőt. Ez az A4-es lap minden idők egyik legnagyobb áttörését hozta a járműiparban. A Fig 2. aláírású rajz a Barényi-féle biztonsági kocsitestet ábrázolja: középen a merev utascella, elöl és hátul a gyűrődőzóna Barényi ezt könnyen deformálódó rudazattal oldotta meg, illetve puha borítással takarta el a volán közepét. Legalább ennyire jelentős újítás volt, hogy biztonsági retesszel kiegészített zárakat szerelt az ajtókra, nem kellett tehát attól tartania az utazóknak, hogy a karosszéria gyűrődésekor kinyílnak. Ráadásként – tanácsára – minden ajtóba merevítést szereltek, és tulajdonképpen a fejtámla elterjedését is neki köszönhetjük. A Barényi által kidolgozott biztonsági kormány rudazata ütközés esetén eldeformálódott, illetve –tört, így nem nyomódott a vezető mellkasának. A puha kormánybetét szintén újdonság volt, tulajdonképpen ez tekinthető a légzsák elődjének Mindemellett ahol csak lehetett rugalmas beltéri anyagokat és megerősített, balesetnél is helyükön maradó üléseket alkalmazott, s arra ösztökélte a Mercedes vezetőségét, hogy minél több töréstesztet hajtsanak végre. Tőle származott az azóta világszerte elfogadott rendszer, miszerint a menetbiztonságért felelős tervezési osztályt két csoportra bontják, melyek közül egyik a passzív, másik az aktív menetbiztonsági fejlesztésekért felelős. Utóbbiból is volt bőven, mert Barényi folyamatosan figyelte a beszállítócégek és független tervezők munkáját, s amit lehetett, azonnal beépített a Mercedesekbe. A mérnökök eleinte saját maguk ültek a volánhoz a törésteszteken, a próbababák csak később jelentek meg. A németek persze ennek is megadták módját: egy magára bármit is adó töréstesztbábú ingben várja a becsapódást… Az elsők között kínáltak például légzsákot, biztonsági övet és övfeszítőt, s a blokkolásgátló fejlesztésében is jelentős szerepet vállaltak. Barényi emberközpontú gondolkodásáról árulkodik, hogy nemcsak az utasokat, azaz a Mercedes ügyfeleit kívánta megvédeni, hanem a járókelőket is. Ennek érdekében az ablaktörlők felfogatási pontjait a motorháztető szintje alá süllyesztette, a fixen rögzített jelvények és külső tükrök helyét pedig lehajló változatok vették át. Harc az óriással A Volkswagen Bogár bemutatásakor alighanem Barényi volt a legjobban meglepődve, a típus ugyanis kísértetiesen hasonlított húszas években megálmodott népautójára. Ferdinand Porsche és a Volkswagen tagadta, hogy Barényi terveit vették volna alapul, így hosszas pereskedés vette kezdetét. Az akkor már igen jómódú Barényi csupán egyetlen márkát kért kártérítésként, illetve azt szerette volna, ha a wolfsburgiak hivatalosan is elismerik, hogy ő a Bogár szellemi atyja. A Volkswagen vezetése három évig tudta védeni álláspontját, végül elvesztették a pert, s kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a kultikus kiskocsit valójában az osztrák-magyar származású mérnökzseni elképzelései szerint alkották meg. Itt már a Volkswagen is Barényi Bélát jelöli meg a Bogár alapjainak tervezőjeként. Többek között ez a rajz segített a bíróságnak eligazodni a Barényi-Volkswagen perben. Bal oldalon a feltaláló, jobbon Porsche tervei láthatók Barényi 1972-ben nyugdíjba vonult, mégsem merült feledésbe, sőt tucatnyi elismerésben részesült. Neki ítélték a Rudolf Diesel Aranyérmet és a Nemzetközi Károly-díjat, külön kiállítást rendeztek be munkásságáról a Müncheni Állami Múzeumban, továbbá Német- és Olaszországban is utcát nevezetek el róla. Ráadásként 1994-ben beválasztották a „Járműipar halhatatlanjai” közé, ami azért is nagy szó, mert ő volt az első, aki még életében megkapta a díjat. Életművének megkoronázásaként 1995-ben a Német Köztársaság Becsületrendjét is átvehette, az ünnepélyes ceremónián vastapssal köszöntötte a közönség. Földi pályafutása 1997. május 30-án – a Stuttgart melletti Böblingenben – véget ért, de ezernyi találmányában továbbra is itt él velünk, vigyázva mindazokra, akik négy keréken róják a kilométereket. A Barényi Béla élettörténete: <br/>a járműipar életmentője bejegyzés először Autósélet Magazin-én jelent meg.

Mától kapható itthon a legális H4/H7-LED – ilyen autókba, motorokba építheted be

Végre itthon is legális és kapható a H4, H7 stb. LED! Hogy milyen autókba, motorokba és hogyan építheted be, arról maga a gyártó adott ki közleményt,. A Mától kapható itthon a legális H4/H7-LED – ilyen autókba, motorokba építheted be bejegyzés először a Hegylakók jelent meg. Hegylakók - Hegylakók Motoros Magazin – Motorbemutatók és -tesztek, baleset-megelőzési tippek, túrabeszámolók és friss hírek a motorozás világából.

Itthon is széles körben terjed a robotterápia

A hazai egészségügyi intézményekben is terjed a robotterápia, mely nagyban növeli az ideggyógyászati betegség következtében mozgáskorlátozottá vált betegek rehabilitációjának hatékonyságát. Cikkünkben most három olyan kórházat […]