A Járműszótár.hu angol-magyar járműipari szakszótár találata a(z) helyzet keresésre.

Keresési találatok a technikai leírásokban

Teljesen hibrid vagy öntöltő hibrid (Full hybrid, self-charging hybrid)

Ezeket a modelleket fosszilis energiahordozó táplálja, de! Adott egy – akkumulátoros elektromos járművekénél (pl. BEV) jóval kisebb – akkumulátor, ezt tölti lassításkor a belső égésű motor nagy teljesítményű generátora is. A nagy teljesítményt igénylő helyzetekben (pl. előzés, emelkedő, gyorsítás stb.) egy – főtengelyhez vagy közvetlenül a kerekekhez – kapcsolódó villanymotort hajt meg – jellemzően rövid ideig – ez az akkumulátor, tehát dinamikusabbá teszi a járművet. Bizonyos modelleknél teljesen elektromos üzemre is képes a rendszer, de csak pár kilométeren át képes károsanyag-kibocsátás nélkül közlekedni.

Kerék (köznyelven: felni, lemezfelni, alufelni, könnyűfém felni, papucs)

A kereket mindenki ismeri, azt azonban csak kevesen tudják, hogy az autók (személygépkocsik) kerekeinek milyen tulajdonságai vannak. A hagyományos acélfelni (lemezfelni) két részből áll. Van a függőleges, oldalról látszó, köralakú rész, amin a kerékcsavarok furatai, illetve a fék hőleadását elősegítő nyílások vannak, ez a keréktárcsa, és van a tárcsát körülölelő, széles karika, amire a gumit (abroncsot, köpenyt) szerelik, ez az úgynevezett ráf. Figyelem, a dísztárcsa és a keréktárcsa nem ugyanaz – dísztárcsa egy műanyag vagy fém takaróidom, amit a kerékre (keréktárcsára) pattintanak fel, hogy szebb legyen, illetve hogy védve legyen a külső behatásoktól. A klasszikus acélfelni helyett bevett szokás alufelnit szerelni a kocsira. Ez az elnevezés megtévesztő lehet, mert nem tiszta alumíniumból készülnek a kerekek, hanem különféle alumíniumötvözetekből (angolul alloy), hogy jobban bírják a strapát. Ezért aztán a könnyűfém kerék vagy könnyűfémkerék-garnitúra szerencsésebb szóhasználat, az előnyökről pedig az érdemes tudni, hogy a könnyűfém felnik túlnyomó többségükben egy részből állnak, nem rozsdásodnak és könnyebbek, mint az acélfelnik, viszont sérülékenyebbek. Bárhogy is, a kerekeknél általában a kerékátmérő a legfontosabb információ. A „15-ös felni” azt jelenti, hogy a kerék – gumiabroncs nélküli – átmérője 15 col, azaz 15 hüvelyk vagy 15 inch, átszámítva 38,1 cm. Ugyanez a helyzet egyéb méreteknél is. Ha a szerelő azt mondja, hogy „kéne egy garnitúra 16-os téli gumi”, akkor 16 colos, azaz 16 hüvelykes vagy 16 inches, átszámítva 40,64 cm átmérőjű kerékre gondol. Ez azért fontos, hogy a kerék igazodjon az autó méreteihez. Ha kisebb a gyárinál, a kocsi túl közel kerül a talajhoz, ha nagyobb, nem fér be a kerék a helyére, tehát hozzáér a karosszériához. Emellett van a keréknek (felninek) szélessége, amit ugyancsak colban (hüvelykben, inchben) közöl a gyártó, és azt határozza meg, hogy milyen széles gumiabroncs szerelhető fel a kerékre és van úgynevezett „ET-szám”, azaz „Einpress Tiefe” (magyarul benyomási mélység vagy bepréselési mélység), ami azt mutatja, hogy „milyen mélyen nyúlik be a felni a kocsi alá”. Ez az érték kerék- és autótípusonként, illetve márkánként eltérő lehet, és nagyon figyelni kell rá, mert ha túl mélyre nyúlik be a kerék, illetve a gumi, hozzáérthet a futóműhöz, a karosszériához stb. Ezt szakszerűen úgy írjuk le egyébként, hogy az ET-szám azt a távolságot adja meg milliméterben, ami a felni felfogatási pontja (a kerékagy és a keréktárcsa találkozása) és a felni függőleges középsíkja között mérhető. Az autótuning és a hatalmas papucsok megszállottjainak érdemes tudnia, hogy ha a kerék méretei eltérnek a gyáritól, teljesen más irányból és más mértékben érik az erőhatások a futómű-alkatrészeket, tehát jelentősen nő a gumiágyazások (szilentblokkok), gömbfejek, bekötési pontok, csapágyak, stabilizátorrudak, lengőkarok, kormányösszekötők terhelése (gyorsan tönkre mennek), és az autó úttartása is számottevően romlik. A futómű-geometria a járműtervezés egyik legkényesebb pontja, nem érdemes ész nélkül változtatni rajta! Egy jól elhelyezett, ideális méretű, ámde kicsit, vékony kerék sok esetben jobb tapadást nyújthat, mint egy 20 colos „görgő”, ha az nem illik a kocsira. Mi romolhat el egy keréken? Alakváltozás, deformálódás, sérülés Hiba oka: A kerék, illetve valamelyik alkatrész már nem gyári formájú. Pl. tojásalakú a ráf, horpadt, megvetemedett a keréktárcsa, sérült a felni pereme. Hiba következménye: Ráz a kerék és ráz a kormány (mindig vagy csak bizonyos sebességtartományokban). Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani a felnit. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) ugyancsak okozhat rázkódást, első lépésben tehát az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Felni cseréje vagy javíttatása. A deformálódott kereket „görgőzni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig egyengeti egy körbe-körbe járó görgő a ráfot, amíg újra tökéletesen köralakú lesz. A padkázott alufelni, könnyűfém kerék javítása úgy történik, hogy a sérült, hiányzó részre fémet púpot visznek (hegesztenek) fel, amit aztán addig csiszolnak, amíg felső síkja egy vonalban lesz a körülötte található, eredeti felülettel. Ezt követően újrafestik a kereket, hogy ne látszon a javítás.

Tengelykapcsoló (köznyelven: kuplung)

A kuplung kifejezés a német kupplung (magyarul kapcsoló) szóból ered, és – a járművek esetében – az úgynevezett tengelykapcsolót jelöli. Ennek feladata, hogy összekapcsolja a motor főtengelyét a váltó tengelyével, méghozzá akkor, amikor ezt a vezető szeretné. Hogy miért van rá szükség? Nos, a belső égésű motorok (főtengelyének) fordulatszáma működés közben soha nem nulla. Amint beindítjuk azaz erőforrást, máris felpörög 800-1000 fordulat/perces alapjárat köré, ha pedig gázt adunk, tovább emelkedik a fordulatszám. Ezzel szemben a kerekek álló helyzetben nem forognak, így a kerekek és a váltó közötti tengelyek (ti. a féltengelyek) is egy helyben állnak, miként a váltó tengelye sem mozdul. Ahhoz, hogy a kerekek is forgásba lendüljenek, a motor főtengelyét össze kell kapcsolni a váltóéval, de ez nem olyan egyszerű, hiszen az egyik – igen gyorsan – forog, a másik viszont mozdulatlan. Ha egy-egy fogaskereket tennénk a tengelyek végére, és ezeket hirtelen összeakasztanánk, azonnal, átmenet nélkül szabadulna rá az motorerő a váltóra, illetve a kerekekre, tehát óriási rántással, csikorgó gumikkal indulna el az autó/motorkerékpár és rögtön 30-40 km/órás tempóra gyorsulna fel. Ez egyébként még a jobbik eset lenne, ennél valószínűbb, hogy a fogaskerekek fogai azonnal letörnének a helyükről… Bárhogy is, a fokozatos erőátvitelt valahogy meg kellett oldania a mérnököknek, ezért kidolgozták a Magyarországon kuplung néven ismertté vált, úgynevezett száraz tengelykapcsolót. Ennek lénye, hogy a motor főtengelyére két fémtárcsa (lendkerék és nyomólap kerül), a váltó tengelyére pedig egy kopóréteggel ellátott tárcsát, magyarul kopótárcsát (más néven kuplungtárcsát) szerelnek. Ha a motor jár és a főtengely forog, értelemszerűen a lendkerék és nyomólap is körbe-körbe forog, ezek között szorul meg a váltótengelyre rögzített, két oldalán „rücskös” kopóréteggel ellátott kuplungtárcsa. Eleinte csúsznak a felületek egymáson, de ahogy a vezető engedi fel a kuplungpedált, egyre erősebben fogja közre a lendkerék és a nyomlólap a kuplungtárcsát, majd teljesen összekapaszkodnak, és már együtt forognak tovább. A kezdeti csúszásnak köszönhetően a váltótengely és a kerekek nem azonnal veszik át a főtengely fordulatszámát, hanem fokozatosan, így finoman adagolható a teljesítmény. A nyomólapot úgynevezett kinyomószerkezet mozgatja, ami alapesetben kuplungpedálból, rudazatból/hidraulikus erőátviteli rendszerből, kiemelővillából és kinyomócsapágyból áll. Ha a vezető rálép a kuplungpedálra, a rudazat vagy a – kuplungfőhenger, hidraulikacső és kuplungmunkahenger alkotta – hidraulikus rendszer elmozdítja a kiemelővillát, ami a kinyomócsapágy közbeiktatásával eltávolítja a kuplungtárcsát a nyomólaptól. Ilyenkor nincs kapcsolat a főtengely és a váltótengely között, a vezető tehát szabadon válthat fokozatot vagy gurulhat anélkül, hogy a kerekekre hajtóerő jutna. Mi romolhat el a kuplungon? Kuplungtárcsa-kopás, -elhasználódás Hiba oka: A kuplungtárcsa kopórétegének vastagsága nem éri el a – gyártó által előírt – minimális mértéket és/vagy nem egyenletes a kopóréteg vastagsága. Hiba következménye: A kuplungtárcsa csúszik a nyomólapon, az erőátvitel nem teljes vagy szakaszos. Utóbbi esetben „remeg”, rángat, kattog a kuplung. Megoldás: Kuplungtárcsa cseréje. Kuplungtárcsa-hullámosodás, -alakváltozás, -deformálódás Hiba oka: A kuplungtárcsa és/vagy a kopóréteg már nem gyári formájú. Megvetemedett, hullámos, csak bizonyos pontokon kopott. Hiba következménye: Kuplungolás közben ráz, pumpál a kuplung, az autó rángatva indul el. Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb tehát minél gyorsabban javítani vagy cserélni a tárcsát. Megoldás: Kuplungtárcsa cseréje. Kuplung-kinyomócsapágy kopása Hiba oka: A kinyomócsapágy részegységei elkopnak. Hiba következménye: A tengelykapcsoló sípoló hangot ad, a tengelykapcsolás bizonytalanná válik, rosszabb esetben a csapágy megszorul és a tengelykapcsolás lehetetlenné válik. Megoldás: Kinyomócsapágy cseréje. Kiemelővilla meghibásodása Hiba oka: A kiemelővilla és/vagy tengelye megkopik. Hiba következménye: A tengelykapcsoló működése nehézkes, akadozik, a kuplungpedál nehezen benyomható. Megoldás: Kiemelővilla cseréje. Kuplungrudazat meghibásodása Hiba oka: A kuplungpedált és a kiemelővillát összekötő rudazat elemei eldeformálódtak, meghajlottak és/vagy kapcsolódási pontjaik elkoptak, szétestek. Hiba következménye: A kuplungpedál nem vagy csak nehezen benyomható, a kiemelővilla nem emel ki, a tengelykapcsolat nem oldható, a váltások nem elvégezhetőek, a motorerő nem jut át a kerekekre. Megoldás: Kuplung-, illetve tengelykapcsoló-rudazat javítása vagy cseréje.