A Járműszótár.hu angol-magyar járműipari szakszótár találata a(z) alj keresésre.

Magyarul

Angolul

alj
underside

Keresési találatok a technikai leírásokban

Teljesen hibrid vagy öntöltő hibrid (Full hybrid, self-charging hybrid)
Ezeket a modelleket fosszilis energiahordozó táplálja, de! Adott egy – akkumulátoros elektromos járművekénél (pl. BEV) jóval kisebb – akkumulátor, ezt tölti lassításkor a belső égésű motor nagy teljesítményű generátora is. A nagy teljesítményt igénylő helyzetekben (pl. előzés, emelkedő, gyorsítás stb.) egy – főtengelyhez vagy közvetlenül a kerekekhez – kapcsolódó villanymotort hajt meg – jellemzően rövid ideig – ez az akkumulátor, tehát dinamikusabbá teszi a járművet. Bizonyos modelleknél teljesen elektromos üzemre is képes a rendszer, de csak pár kilométeren át képes károsanyag-kibocsátás nélkül közlekedni.
Type 2 töltővezeték elektromos autókhoz
A Type 2, azaz „Kettes típus” névre keresztelt, héttűs csatlakozót az európai márkák favorizálják, egyebek mellett a BMW és a Volkswagen is ezt a szabványt részesíti előnyben elektromos autóinál. Legfőbb előnye, hogy három fázisú töltőpontokkal is képes összekapcsolni a jármű akkumulátorcsomagját, töltés közben pedig automatikusan reteszel, hogy ne lehessen – jogosulatlanul – leválasztani az autót a hálózatról.
Kerék (köznyelven: felni, lemezfelni, alufelni, könnyűfém felni, papucs)
A kereket mindenki ismeri, azt azonban csak kevesen tudják, hogy az autók (személygépkocsik) kerekeinek milyen tulajdonságai vannak. A hagyományos acélfelni (lemezfelni) két részből áll. Van a függőleges, oldalról látszó, köralakú rész, amin a kerékcsavarok furatai, illetve a fék hőleadását elősegítő nyílások vannak, ez a keréktárcsa, és van a tárcsát körülölelő, széles karika, amire a gumit (abroncsot, köpenyt) szerelik, ez az úgynevezett ráf. Figyelem, a dísztárcsa és a keréktárcsa nem ugyanaz – dísztárcsa egy műanyag vagy fém takaróidom, amit a kerékre (keréktárcsára) pattintanak fel, hogy szebb legyen, illetve hogy védve legyen a külső behatásoktól. A klasszikus acélfelni helyett bevett szokás alufelnit szerelni a kocsira. Ez az elnevezés megtévesztő lehet, mert nem tiszta alumíniumból készülnek a kerekek, hanem különféle alumíniumötvözetekből (angolul alloy), hogy jobban bírják a strapát. Ezért aztán a könnyűfém kerék vagy könnyűfémkerék-garnitúra szerencsésebb szóhasználat, az előnyökről pedig az érdemes tudni, hogy a könnyűfém felnik túlnyomó többségükben egy részből állnak, nem rozsdásodnak és könnyebbek, mint az acélfelnik, viszont sérülékenyebbek. Bárhogy is, a kerekeknél általában a kerékátmérő a legfontosabb információ. A „15-ös felni” azt jelenti, hogy a kerék – gumiabroncs nélküli – átmérője 15 col, azaz 15 hüvelyk vagy 15 inch, átszámítva 38,1 cm. Ugyanez a helyzet egyéb méreteknél is. Ha a szerelő azt mondja, hogy „kéne egy garnitúra 16-os téli gumi”, akkor 16 colos, azaz 16 hüvelykes vagy 16 inches, átszámítva 40,64 cm átmérőjű kerékre gondol. Ez azért fontos, hogy a kerék igazodjon az autó méreteihez. Ha kisebb a gyárinál, a kocsi túl közel kerül a talajhoz, ha nagyobb, nem fér be a kerék a helyére, tehát hozzáér a karosszériához. Emellett van a keréknek (felninek) szélessége, amit ugyancsak colban (hüvelykben, inchben) közöl a gyártó, és azt határozza meg, hogy milyen széles gumiabroncs szerelhető fel a kerékre és van úgynevezett „ET-szám”, azaz „Einpress Tiefe” (magyarul benyomási mélység vagy bepréselési mélység), ami azt mutatja, hogy „milyen mélyen nyúlik be a felni a kocsi alá”. Ez az érték kerék- és autótípusonként, illetve márkánként eltérő lehet, és nagyon figyelni kell rá, mert ha túl mélyre nyúlik be a kerék, illetve a gumi, hozzáérthet a futóműhöz, a karosszériához stb. Ezt szakszerűen úgy írjuk le egyébként, hogy az ET-szám azt a távolságot adja meg milliméterben, ami a felni felfogatási pontja (a kerékagy és a keréktárcsa találkozása) és a felni függőleges középsíkja között mérhető. Az autótuning és a hatalmas papucsok megszállottjainak érdemes tudnia, hogy ha a kerék méretei eltérnek a gyáritól, teljesen más irányból és más mértékben érik az erőhatások a futómű-alkatrészeket, tehát jelentősen nő a gumiágyazások (szilentblokkok), gömbfejek, bekötési pontok, csapágyak, stabilizátorrudak, lengőkarok, kormányösszekötők terhelése (gyorsan tönkre mennek), és az autó úttartása is számottevően romlik. A futómű-geometria a járműtervezés egyik legkényesebb pontja, nem érdemes ész nélkül változtatni rajta! Egy jól elhelyezett, ideális méretű, ámde kicsit, vékony kerék sok esetben jobb tapadást nyújthat, mint egy 20 colos „görgő”, ha az nem illik a kocsira. Mi romolhat el egy keréken? Alakváltozás, deformálódás, sérülés Hiba oka: A kerék, illetve valamelyik alkatrész már nem gyári formájú. Pl. tojásalakú a ráf, horpadt, megvetemedett a keréktárcsa, sérült a felni pereme. Hiba következménye: Ráz a kerék és ráz a kormány (mindig vagy csak bizonyos sebességtartományokban). Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani a felnit. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) ugyancsak okozhat rázkódást, első lépésben tehát az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Felni cseréje vagy javíttatása. A deformálódott kereket „görgőzni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig egyengeti egy körbe-körbe járó görgő a ráfot, amíg újra tökéletesen köralakú lesz. A padkázott alufelni, könnyűfém kerék javítása úgy történik, hogy a sérült, hiányzó részre fémet púpot visznek (hegesztenek) fel, amit aztán addig csiszolnak, amíg felső síkja egy vonalban lesz a körülötte található, eredeti felülettel. Ezt követően újrafestik a kereket, hogy ne látszon a javítás.
Féktárcsa
Az autó lassítása, illetve megállítása korántsem egyszerű feladat, hiszen nagy sebességgel haladó, nagy tömegű tárgy mozgási energiáját kell csökkenteni. Bár a fékrendszerek rendkívül nagyot fejlődtek a szekér feltalálása óta, az alapelv nem változott: súrlódással kényszerítjük megállásra a járművet. Régen nemes egyszerűséggel – bőrrel burkolt – fadarabot feszítettek neki a keréknek, hogy lelassítsák azt, de a nagy kopás miatt idővel úgy határoztak, hogy nem közvetlenül a keréknek nyomják neki a „fékezőelemet”, hanem egy kerékhez rögzített, azzal együtt forgó felületnek. Ez lett a néhány típusnál ma is alkalmazott, főzőláboshoz hasonló fékdob, aminek a belsejében két félköralakú, dobhoz igazodó formájú súrlódólap, hivatalos néven fékpofa található. Nos, lassításkor a ezeket préseli neki a rendszer a lábos, azaz a dob falának. A súrlódás hatására a mozgási energia hővé alakult át, a kerék forgási sebessége pedig egyre csökken. Igen ám, de a dobfék nagy fékezéseknél gyorsan túlmelegszik, a fékpofák cseréje is bonyolult, ezért inkább nyitott rendszerre, szaknyelven tárcsafékre tértek át. Működése roppant egyszerű: a kerékhez rögzítenek egy kerékkel együtt forgó tárcsát, és ennek nyomják neki – a féknyergek dugattyúi – két oldalról a fékezőelemeket, nevezetesen a fékbetéteket. Miként a dobfék esetében, itt is a súrlódás okozza a lassulást: a mozgási energia hővé alakul, az autó pedig lelassul. Működés közben a féktárcsa és a fékbetétpár is kopik, ezért időnként cserélni kell őket. Hogy mikor, az a használat módján és az alkatrészek minőségén múlik. Normális igénybevételnél egy gyenge betét 4-6 ezer, egy minőségi akár 25-50 ezer kilométert is kibír, míg a tárcsáknál 20-100 ezer kilométer közötti futásteljesítmény jellemző. Az élettartamot az is befolyásolja, hogy milyen tárcsához milyen betétet társítunk, ezért mindig vegyük figyelembe a gyártó ajánlását. Féktárcsavásárlásnál vegyük figyelembe, hogy a féktárcsák az esetek döntő többségében típusspecifikusak, azaz jellemzően minden modellhez, típushoz másféle illik. A legfőbb jellemző a féktárcsaátmérő, ez határozza meg, hogy mekkora maga a tárcsa, ilyenformán a súrlódófelület nagyságát is. Se kisebb, se nagyobb nem lehet a gyárilag felszereltnél, mert nem illik a környező alkatrészekhez. Például máshol vannak a felfogatási pontok, nem fér be a féknyereg és a kerék alá, nem illik a fékbetétekhez stb. Szintén fontos tényező a féktárcsa vastagsága. Ennek is meg kell felelnie a gyári értéknek, különben a tárcsa nem fér be a helyére. A használat során a féktárcsa kopik, tehát egyre vékonyabbá válik, így időnként cserélni kell. Ha nem tesszük meg, megreped vagy eltörik, ami azzal jár, hogy blokkol a kerék és/vagy teljesen hatástalanná válik a fékrendszer. Ez szinte mindig balesethez vezet, ezért a féktárcsa rendszeres ellenőrzése és cseréje elengedhetetlen – soha ne feledkezzen meg róla! A féktárcsa nem csak a kopás miatt szorulhat cserére, alakváltozása, deformálódása, hullámossá válása ugyancsak problémát okozhat. Ezt leggyakrabban a túlmelegedésre vezethető vissza: hosszú terhelésnél (lejtőn lefelé) vagy erős fékezésnél (például autópálya-lehajtó előtt) úgy felforrósodhat, hogy megvetemedik, és a hűlést követően sem nyeri vissza eredeti alakját. Ilyenkor fékezésnél a fékpedálon, a kormányon és magán az autón rezgés, rázkódás érezheti, ami természetesen a többi alkatrész elhasználódását is felgyorsítja. A drágább, minőségibb féktárcsáknál erre kisebb az esély, de ezeknél sem kizárt a hullámosodás. Biztos megoldás nincs, egyedül a gyári (OE), eredeti féktárcsákban bízhatunk, de ezek sokszor négyszer-ötször többe kerülnek, mint a jó minőségű utángyártott darabok. Figyelem! Hallottunk már „horrorsztorikat”, mikor szervizek, márkaszervizek (!) gyári féktárcsa árát számolták fel a tulajdonosnak, holott utángyártott féktárcsát szereltek be, ezért mindig bizonyosodjanak meg róla, hogy eredeti alkatrészeket kapnak. Végül, de nem utolsó sorban tudjanak róla, hogy léteznek tömör és hűtött féktárcsák. Utóbbiakat belső szellőzőjáratokkal és sok esetben keresztirányú szellőzőfuratokkal látják el, hogy gyorsabb legyen a hőleadás. A féktárcsák általában nagy szakítószilárdságú acélötvözetből készülnek, de sport- és versenyautóknál szénszálas és kerámiatárcsákat is használnak a mérnökök. Mi romolhat el a féktárcsán? Féktárcsa-kopás, -elhasználódás Hiba oka: A féktárcsa vastagsága nem éri el a gyártó által előírt minimális mértéket. Hiba következménye: A féktárcsa hajlamosabb a törésre, repedésre és hullámosodásra, továbbá csökkenthet a fékteljesítmény. Megoldás: Féktárcsa cseréje. Féktárcsa-hullámosodás, -alakváltozás, -deformálódás Hiba oka: A féktárcsa már nem gyári formájú. Pl. megvetemedett, hullámos. Hiba következménye: Fékezésnél ráz a kerék és a fékpedál, valamint a kormány. Ez a rezgés idővel a többi alkatrészt is tönkre teszi, jobb mihamarabb javítani vagy cserélni a féktárcsát. Figyelem! A gumiabroncs hibája (pl. belső kordszálszakadása) és a felni alakváltozása is okozhat rázkódást, első lépésben tehát a kereket és az abroncsokat vizsgáljuk meg! Megoldás: Féktárcsa cseréje vagy javítása. A deformálódott féktárcsát „felszabályoztatni” szokták, ami annyit jelent, hogy addig marják, illetve csiszolják a körbe-körbe forgó féktárcsát, amíg újra tökéletesen sík lesz.

Együttműködő partnereink legújabb cikkei, hírei és sajtóközleményei

Hamarosan itt az E20 benzin – tölthetjük régebbi autókba is?

Néhány hónapja már megvásárolható Németországban a legújabb környezetkímélő üzemanyag, az E20 benzin. Egyelőre tesztelik az új naftát a Mannheimben megnyílt első töltőállomáson, de ha beválik az új bioetanol-keverék, akkor néhány éven belül nálunk is megjelenhet. Az E20 benzin bevezetése régóta napirenden van Európában, tudniillik már a 2010-es évek elején szóba került, hogy piacra dobnának egy ilyen, akár 20% bioetanolt tartalmazó üzemanyagot. A most is széles körben elterjedt E10 (legfeljebb 10% etanol), illetve E5 (maximum 5% etanol) több mint egy évtizede velünk van. Ezek elsősorban azért jelentek meg a kutakon, hogy csökkenjen a közlekedésből származó üvegházhatású gázok emissziója. Igaz, árusításuk kezdete óta megosztják az autóstársadalmat, mert az etanol sok kellemetlenség forrása, mivel az E10 hajlamos viszonylag hamar, néhány hónapnyi tankban állás után megromolni. Ilyenkor úgynevezett fázisszétválás megy végbe, ennek okán az etanol kiválik a benzinből, majd leüllepedik, s eltömítheti az üzemanyagrendszer részeit. Miért előnyös az E20 benzin? Régóta tudható, hogy ha a fosszilis benzint részben megújuló alapanyagokból, például cukorrépából, burgonyából vagy gabonából előállított előbioetanollal helyettesítenek, akkor számottevő mértékben csökkenthető a károsanyag-kibocsátás a teljes gyártási és felhasználási láncban. Kimutatások szerint már az E10 is évente mintegy hárommillió tonna CO₂-megtakarítást jelent csak Németországban, vagyis a 20%-os bioetanol-tartalom további megtakarítással kecsegtet. Természetesen egy nem túl gyakran hangoztatott árnyoldala is van az alkohol ipari célú alkalmazásának, ugyanis mérséklődik miatta az élelmiszertermeléshez fenntartott földterületek nagysága. Rossz hír, hogy az E20-tól nő az erőforrás fogyasztása és csökken a teljesítménye. Európában a járműgyártók még nem adtak hivatalos jóváhagyást az E20-ra. Fényképek forrása: Freepik Jelenleg csak a hosszú távú hatásokat vizsgáló tesztben résztvevő autósoknak adják el az E20-at, mivel a németországi és európai szabvány (DIN EN 228) mindössze 10% etanol hozzáadását teszi lehetővé. A rendelkezés módosítása, valamint a járművek és az infrastruktúra felkészítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az új hajtóanyag a nagyközönség számára is elérhetővé váljon. Fontos megjegyezni azt is, hogy a mostani teszt során használt E20 tényleges etanoltartalma körülbelül 13%, mivel a járművek még nincsenek teljesen felkészítve erre a keverékre. Az elnevezés tehát a jövőbeli célra utal. Milyen autókba tölthető az E20 benzin? Az ADAC műszaki vezetője, Karsten Schulze szerint a 20%-os bioetanol-arány „jelentős CO₂-megtakarítási potenciált” rejt magában. A legismertebb német autóklub már évekkel ezelőtt támogatta a keverési arány növelését, és örömmel fogadta a mannheimi tesztet. Jelenleg a korszerűbb európai kocsik többségéhez legfeljebb az E10-es használatát engedik meg a gyártók, a lényegesen nagyobb etanol tartalmú naftához a motorok és az üzemanyagrendszer egyes elemeinek (tömítések, csövek, befecskendezők stb.) módosítására lesz szükség. Tegyük hozzá, néhány japán és amerikai modellnek — különösen az E85-ös, tehát 85 százalékos etanoltartalmú üzemanyaghoz tervezett flexi-fuel járműveknek — meg sem kottyanna az E20, ám ezekből elég kevés fut a kontinens útjain. Arra is muszáj felhívni a figyelmet, hogy a régebbi, karburátoros motoroknál, a gumikomponenseket tartalmazó üzemanyag-vezetékkel szerelt járgányoknál és az üvegszálas műanyag tankkal készült típusoknál ellenjavalt az új benzinfajta alkalmazása, mert komoly műszaki problémákhoz vezet. Aki keveset autózik, szavazzon az E5 benzinre vagy azokra a prémium üzemanyagokra, amikben az etanolt valamilyen más adalékkal, például etil-tercier-butil-éterrel (ETBE) helyettesítik! Mikortól árulják Magyarországon az E20 üzemanyagot? A szakemberek azzal számolnak, hogy az E20 széles körű bevezetésére néhány éven belül kerülhet sor, amennyiben az EU és a tagállamok előírásait is ehhez igazítják. Arra számítunk, hogy a közép-európai országok, így hazánk döntéshozói egyelőre kivárnak, és a német piac tapasztalatait követően, a huszas évek végén tűnhet majd fel az új üzemanyag az itthoni kutakon. Gyakori kérdések az E20 benzin kapcsán Milyen előnyei vannak az E20-nak? Kevesebb CO₂-kibocsátás (akár 80%-kal kisebb az előállítás során, mint a fosszilis benzinnél) Megújuló alapanyagokból készül (cukorrépa, gabona, burgonya stb.) Valószínűleg nem lesz drágább, mint az E10 Hosszú távon hozzájárulhat a klímacélok teljesítéséhez Vannak hátrányai is? Ennek érdekében élelmiszertermelő földterületeket vonnak ki a művelésből Szükség van a szabványok módosítására és a járművek felkészítésére A magasabb etanoltartalom kissé növelheti a jármű fogyasztását (etanol energiatartalma kisebb, mint a benziné), s jelenleg kevés európai autó alkalmas E20-ra A várakozások szerint az E20 benzin ára a jelenlegi E10-éhez hasonló szinten mozoghat majd, a pontos összeg azonban attól függ, mikor és milyen feltételekkel válik széles körben elérhetővé, illetve mekkora adóval sújtják. A Hamarosan itt az E20 benzin – tölthetjük régebbi autókba is? bejegyzés először Autósélet Magazin-én jelent meg.

Az európai ország, ahol „javulás”, hogy csak havi kétezer motort lopnak el

A brit motorkerékpár-lopások száma jelentősen csökkent júniusban – derül ki a Bennetts biztosító által közölt adatokból. Persze így is akad bőven teendő... A Az európai ország, ahol „javulás”, hogy csak havi kétezer motort lopnak el bejegyzés először a Hegylakók jelent meg. Hegylakók - Hegylakók Motoros Magazin – Motorbemutatók és -tesztek, baleset-megelőzési tippek, túrabeszámolók és friss hírek a motorozás világából.